Az Environmental Research Letters című online tudományos folyóiratban megjelent eredmények nem okoztak nagy meglepetést, hiszen a Meteorológiai Világszervezet (WMO) alig néhány nappal korábban jelentette be, hogy a tavalyi év - s egyúttal a véget érő évtized - a valaha mért legmelegebb volt globálisan.

A meleg nem kerülte el Grönlandot sem: Nuukban, a fővárosban 1873 óta nem regisztráltak ilyen meleg tavaszt és nyarat. Mint Marco Tedesco vezető szerző, a New York-i Városi Egyetem professzora megjegyezte, a számításoknál nem vették figyelembe a jégtáblák leválását, így a tengerszint-emelkedésben jelentkező teljes hatás nagyobb, mint ami az eredményekből következik.

Az egyes helyeken három kilométeres vastagságot is elérő grönlandi jégtakaró teljes elolvadása esetén mintegy hét méterrel emelné meg a tengerszintet; a reális forgatókönyv azonban szakértők szerint az, hogy az évszázad végéig mintegy 50 centiméterrel járul hozzá a szintemelkedéshez.

A grönlandi mellett az antarktiszi jégmező tárolja a legtöbb vizet a Földön, ez a jégborítás azonban - a Nyugat-Antarktisz kivételével - úgy tűnik, hogy ellenállóbb a felmelegedéssel szemben. Az Északi-sarkvidék olvadását gyorsítja, hogy a térségben a felmelegedés a globális átlag két-háromszorosát is elérte az elmúlt 40 évben.

Grönlandon például a tavalyi nyár 3 Celsius-fokkal melegebb volt a sokévi átlagnál. A cikkben más mutatók is jelzik a grönlandi olvadás gyorsulását: az olvadásos napok száma tavaly egyes helyeken ötvennel is meghaladta az átlagot, az olvadó terület nagysága pedig évi átlagban mintegy 17 ezer négyzetkilométerrel bővül.