Nem csak pusztulást hozhat, haszonnal is járhat a lávaáradat. Ha valaki leleményes, előnyt is kovácsolhat belőle. Míg a British Airways több kisebb-nagyobb céggel együtt segítségért könyörög a kormányzatokhoz és az Unióhoz, vannak nyertesek is.

Pár hét telt el azóta, hogy az Eyjafjallajökull vulkán kitörése után elrendelt légtérzárat részlegesen feloldották, a forgalom megindult. Miközben a levegő már tisztul, lent a földön kaotikus állapotok uralkodnak.

Politikai és gazdasági kérdések sora merül fel a rendkívüli helyzettel kapcsolatban. A történtek komoly gazdasági károkat okoztak. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint a társaságok vesztesége nem egészen egy hét alatt elérte az egymilliárd dollárt. És sajnos ez még csak a folyamat kezdete. A gazdaság számos területén érezhető negatív hatás. A repülőgép-üzemanyag iránti kereslet egyötödére csökkent, ez egymillió hordóval kevesebb a szokásos mennyiségnél. Több vállalat jelezte, hogy termékeit nem tudja eljuttatni ügyfeleihez. A Fujitsu például nem szállít Európába számítógépet. A Nissan három gyártósort állított le és hasonló döntést hozott a BMW is – közölte a Reuters . Az európai vendéglősök kétségbe vannak esve, mert elfogynak a tengerentúli hal- és fűszerkészletek. A világ legnagyobb halászati cége a norvég Marine Harvest is alacsonyabb fokozatra kapcsol, akárcsak a Dél-afrikai virág és zöldségkereskedők.

Magyarország sem kivétel

Hazánkban is erős a visszaesés. Hegedűs Ádám, a Malév Zrt. kommunikációs vezetője egymilliárd forint bevételkiesésről számolt be a Népszavának adott nyilatkozatában. Ez elég súlyos aggodalomra adhat okot az egyébként is veszteséges légitársaság jövőjére nézve.

Az utazási irodákon is csattan az ostor

FerihegyAz utazási irodákat közvetlenül érinti a probléma, mondta lapunknak Magyariné Tóth Anikó, az Akvamarin Travel munkatársa. Az utaztatásban dolgozók a lehetőségekhez képest mindent megtesznek az utasok és a partnerek érdekében. A fel nem használt jegyek árát visszafizetik, és segítenek szállást keresni. Sajnos kártérítésre nincs lehetőség ilyen vis major esetén.
De a probléma ennél összetettebb – folytatta. A magyarokra jellemző, hogy sokszor pontosan kiszámolják a költségeiket és csak minimális pénzt visznek magukkal. Kérdés, hogy a kint rekedteknek meddig elegendő a tartalékuk. A külképviseleteken segítenek rajtuk, de ez nem terjed ki az anyagiakra. Egy magyar csoport Kínában rekedt és öt napja vesztegel. Ráadásul sokaknak lejár a szabadsága.
Kérdésünkre, hogy szerinte mi várható ezután, az idegenforgalmi szakember azt válaszolta, hogy a kisebb tour operátoroknak komoly gondot okozhat a visszafizetés, de reméli, hogy behozható ez a hiány. Az autós és buszos utak száma tavaly már emelkedésnek indult, és ez idén folytatódni fog, a légiközlekedés bizonytalansága miatt. Tehát ezeket a szolgáltatásokat kell erősíteni.

Örülnek a busz és vasúttársaságok

Az biztos, hogy a szárazföldi közlekedést ki kell használni. Vannak olyan vállalatok, amelyek már most foglalkoznak a gondolattal - számol be a Magyar Hírlap. A Máv-Start a nemzetközi járatait több vagonnal szereli fel, mert a vonatok elérik a kilencven, esetenként a száz százalékos kihasználtságot is. Hasonlóan rendelkezett a  szlovák vasúttársaság is, amely plusz kocsikat helyezett üzembe.
A Volánbusz a menetrend szerinti nemzetközi járatokon kívül több európai irányba indít buszokat. Londonba például az alapjáraton felül kettőt, de hasonlóan mennek járatok Hollandiába, Franciaországba és Németországba is.

De kik a nyertesek?

Míg Európa nagy része a sebeit nyalogatja, addig az izlandiak büszkén vállalják, hogy szeretik a vulkánjukat. "Nincs pénzünk, de van vulkánunk" feliratú pólókat árusítanak Izland fővárosában, Reykjavikban. A helyiek nem törődnek azzal a káosszal, amit vulkánjuk kitörése Európának okozott, ők nemzeti sztárnak tartják Eyjafjöllt. - olvasható az Indexen. Rengeteg turista érkezik ide a világ minden részéről.
A helyi hatóságokra nagy felelősség hárul, de megéri, hiszen az országnak ez hatalmas bevételt jelent. Az idegen forgalom felpörög, a lakosok a „katasztrófa turizmusban” vélik felfedezni a kiutat a válságból.

Pásztor Gyula