Az ukrán elnök szerint továbbra is súlyos fenyegetést jelentenek Európa számára a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának szarkofágba zárt maradványai. Viktor Janukovics az eddigi legsúlyosabb atomkatasztrófa 24-ik évfordulóján közölte ezt.

Az ukrán elnök, Viktor Janukovics, megemlékezésen vett részt hétfőn, ahol kijelentette, hogy a reaktor maradványai nem csak Ukrajnának jelentenek veszélyt, hanem Fehéroroszország, Oroszország, és nyugat- Európa többi országa számára is. Janukovics azt mondta, hogy a 24 évvel ezelőtt történt robbanás óta legalább kétmillió ember betegedett meg a sugárzástól, és a hatás még máig tart. A sugárzó reaktor maradványait beborító betonszarkofág egyre rosszabb állapotban van, és a nemzetközi pénzügyi segítséggel építendő új szarkofág még a tervezés szintjéig sem jutott el.

1986-ban április 26-án robbanás történt Csernobilban, a Kijevtől északra fekvő erőmű 4-es reaktorában, melyet az erőmű mérnökei idéztek elő, akik egy rosszul sikerült kísérlet során azt próbálták modellezni, hogy áramkimaradás estén a tartalékrendszer képes-e hűteni a blokkot. A kialakult radioaktív felhő Európa jelentős részét elérte. Közvetlenül ötvenen vesztették életüket,a sugárterhelés viszont egyes becslések szerint négyezer, mások szerint negyvenezer ember halálát okozta.

1986. április 26. Csernobilban és a környék falvaiban élők nem sejthették, hogy egy szerencsétlen kísérletsorozat eredményeképpen még aznap kora délután gyökeresen megváltozik az életük. Csakúgy, mint több millió emberé Európában, Magyarországon is. A 24 évvel ezelőtti atomerőmű-katasztrófa körülményeit jórészt sikerült tisztázni, az okokra azonban még most sincs elfogadható válasz. Csernobil, a Leninről elnevezett erőmű 30 km-es körzete, a Tiltott Zóna, azóta is egy letűnt rendszerre, az emberi felelőtlenségre és a helytállásra emlékezteti az oda látogatót.
Oda látogatni persze ma sem könnyű, de nem is lehetetlen. Némi készpénz szükséges hozzá, de azután olajozottan megy minden a maga útján. A legegzotikusabb helyszínek közé sorolta nemrégiben a Forbes magazin az ukrajnai Csernobil térségét. A gazdasági lap olyan helyeket sorolt a katasztrófaövezet mögé, mint Észak-Korea, Mongólia vagy éppen az Antarktisz. És valóban akadnak emberek,csoportok különféle országokból, akik úgy vélik, egy kis adrenalinszint-növelés érdekében hajlandók kockáztatni az egészségüket,sőt még fizetnek is érte. A Pripjaty városába vezető „túrának” ugyanis saját, erre szakosodott vezetői is akadnak – ők többek között az egykori erőmű dolgozói-, akik közel hatórás „kirándulás” során megmutatják a szellemvárost. Nemcsak Európából, hanem távoli földrészekről is érkeznek ide – a kutatókon kívül – érdeklődők és persze televíziós stábok.
A Tiltott Zóna külső határán sorompóval lezárt ellenőrzési pont áll. Ettől a ponttól beljebb már csak a Különleges Helyzetek Minisztériumának illetékes ügyosztálya engedélyével lehet eljutni. Az itt felállított térképen sötét színnel jelölték meg a sugárveszélyes területet: az atomerőmű szűkebb körzetét.

Már az építésnél túl sok volt a hiba

Már az erőmű építése közben számos szabálytalanságot követtek el a kivitelezők. Igaz, az akkori szovjet gyakorlat nem volt híres a technológiai fegyelem szigorú betartásáról . A KGB helyi vezetése azonban 1979 januárjában és februárjában több, Moszkvába és Kijevbe küldött levélben is jelezte a hiányosságokat.

Ezrek fizettek életükkel a lassú döntések miatt

A súlyos baleset az atomerőmű 4-es blokkjában április 26-án, szombaton hajnalban 1 óra 23 perc 43 másodperckor történt. Csak 36 óra elteltével hozták meg az illetékes hatóságok a döntést a város kiürítéséről. Április 27-én, vasárnap 14 óra tájban kezdődött meg az ötvenezres lélekszámú Pripjaty evakuálása. Ennek lebonyolítására a környékről 1200 autóbuszt vezényeltek ide. Mindenkinek el kellett hagynia a lakását, órákon belül.

Csernobilban a természet vette át az irányítást

Az Izvesztyija című napilap szerint Pripjatyban és környékén az ember helyét átvette a természet: az aszfalton fű és virágok nőnek, és állítólag megjelent a környéken több, kihaltnak vélt állatfaj is,köztük vadlovak, bölény, hiúz és különleges madarak is. Igaz, rengeteg a beteg, különféle rendellenességekkel született állat is, amelyek hamar elpusztulnak.
 
Vlagyimir Litvin, az ukrán Legfelsőbb Tanács elnöke a közelmúltban kifejtette: szerinte az atomerőmű helyszíne alkalmas lenne a radioaktív hulladékok és a kiégetett nukleáris fűtőelemek újrahasznosítására.
Nemzetközi szervezetek folyamatosan vizsgálják az atomerőmű állapotát, és a hozzáértők azt állítják: a reaktor már nem jelent veszélyt az emberiségre.

Az 1986-os csernobili katasztrófa után világszerte erősen visszaszorult az atomenergia korábbi térnyerése, azonban a globális energiaszükséglet folyamatos növekedésével és a környezetkímélőbb energiaforrások előtérbe kerülésével ismét nő az igény a nukleáris energiatermelésre.

Németországban tiltakoznak az atomerőművek ellen

Több tízezren kezdtek tüntetést Észak-Németországban az atomerőművek, illetve a kormány ezzel kapcsolatos politikája ellen. A tüntetést az ellenzéki pártok és különböző környezetvédő csoportok szervezték, tiltakozásul a konzervatív-liberális kormány azon tervei ellen, amelyek szerint évtizedekkel - mintegy 30 évvel - meghosszabbítanák az atomerőművek működési idejét. A tiltakozó megmozdulást két nappal az 1986-os csernobili katasztrófa évfordulója előtt tartották.

Kapcsolódó linkek:

A világ 4 leghátborzongatóbb szellemvárosa

Szeszák Csilla