Magyarország idén májusban csatlakozik az Európai Unióhoz. Felsőoktatásunk az integrációs folyamat során sok más területhez hasonlóan komoly átalakításon megy keresztül jelenleg és a következő években, bár ezen a területen a felkészülés már 1999-ben elkezdődött. Ekkor csatlakoztunk ugyanis a Bolognai Folyamat néven ismert vált programhoz, melynek célja egy egységes felsőoktatási rendszer létrehozása az unión belül, teljes átjárhatósággal. Az AlbaMag Dr. Sárdi Csillát, a Kodolányi János Főiskola Oktatási Főigazgató-helyettesét arra kérte, interjúsorozatban tegye világossá azt a folyamatot, melynek eredményeképp - a Bolognában ratifikált dekrétum értelmében - 2010-ig a magyar felsőoktatás az utóbbi évtizedek legradikálisabb reformfolyamatán megy át.

Az első részben az integráció történeti hátteréről, a szükségszerű módosítások okairól és a bolognai folyamat alapvető célkitűzéseiről beszélgettünk Sárdi Csillával.

Tavaly szeptember tizenkilencedikén Berlinben a bolognai folyamatot koordináló EU szakemberek úgy döntöttek: 2005-ben minden, az egységes felsőoktatási térséghez csatlakozott országnak be kell fejeznie az előkészületeket az európai térség felsőoktatásának átláthatóvá tétele érdekében.

A reformok eredményeképpen a jövőben minden, a térséghez csatlakozott országban egyenértékűen elfogadják a közös diplomákat és képesítéseket, megszűnik a tagországok számára sokszor értehetetlen és nehezen áttekinthető, az egyes országokra jellemző egyedi felsőoktatási rendszer, melyet egy minden szempontból átjárható képzési rutin vált fel. Kialakul az egységes Európai Felsőoktatási Térség. Dr. Sárdi Csilla az AlbaMagnak elmondta: A bolognai folyamatban megfogalmazott reformok az egységesítés, átjárhatóság összeurópaiság eszméjének megvalósítása mellett racionális, piaci okokból is szükségszerűvé váltak. "A minta az USA volt..." - idézte fel a főigazgató helyettes asszony az EU reformok iránykereső, korai időszakának gondolatiságát - "...ahol nagy területen egységes a diplomarendszer.

"A hangsúly az átláthatóságon és átjárhatóságon van"

Ez természetesen erős munkaerő-piaci áramlást eredményez, hiszen a hatalmas ország teljes területéről, minden államból érkezhetnek hallgatók egy-egy jóhírű felsőoktatási intézménybe, s az ott szerzett képesítéssel az államszövetségben bárhol boldogulhatnak. Európa jelenleg a példaként említett rendszerhez képest nagyon heterogén. Ahány ország, annyiféle felsőoktatási rendszer. Fontos megjegyeznünk azonban, hogy a cél egyik európai ország esetében sem lehet az, hogy a nemzeti felsőoktatásban kialakult értékek elvesszenek. A hangsúly az átláthatóságon és a rendszerek közötti átjárhatóságon van."

A cél tehát az, hogy az Európai Unióban egy, az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonló felsőoktatási egységesülés jöjjön létre, mely lehetővé teszi, hogy a hallgatók szabadon választhassák meg azt az intézményt - határok nélkül - ahol felsőfokú képesítésüket megszerezni kívánják, vagy a már meglévő diplomáik mellé további okleveleket szerezzenek. "Felerősödik a verseny" - vonta le a következtetést Sárdi Csilla - "természetesen az egységes rendszerben létrejön néhány vezető intézmény." A Kodolányi János Főiskola minden szakon felkészült az új szemléletű oktatási rendszerre. Mind a konvertálható kreditrendszer bevezetésének szempontjából, mind pedig a tanrend átalakítása terén több éves tapasztalataink vannak. "A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) minden alkalommal kiemelkedő minősítéssel akkreditálja a KJF szakjait.”

Továbbtanulás Európában

Dr. Sárdi Csilla a magyar felsőoktatás előtt álló átalakítások nagyságrendjére utalva elmondta: "a magyar hasonló a német szisztémához. Mindkettő duális rendszerben dolgozik. Külön vannak a főiskolák és az egyetemek. A francia modell ezzel szemben más: az ottani gyakorlat szerint a középiskolai érettségi nulladik évnek számít, melyet a felsőoktatásban eltöltött első-második-harmadik, stb. év követ."

Az átjárhatóság az egyes nemzeti stratégiák között az angolszász modellen alapszik: ott a végzettségek "bachelor", "master", és "Phd" szintekre oszlanak. (ezek részletes bemutatására és definíciálására interjúsorozatunk következő részében kerül sor. A szerk.) A bolognai folyamat egyik célja a nemzeti rendszerek átjárhatóvá tétele."

A KJF-en nem újdonság a kreditrendszer

A folyamatban résztvevő országok - köztük Magyarország - diákjai magától értetődően vehetnek részt egy másik tagország-béli ráképzésen. Jelenleg nem minden főiskolai diplomára létezik megfelelő ráképzés: ha a diák tovább akar lépni, nem egyszer előröl kell kezdenie tanulmányait a megkeresett intézménytípus képzési rendszerének megfelelően.

Az egységes felsőoktatási térségben a képzések közös kreditrendszer alapján zajlanak majd. "Ebben is nagyon jól állunk" - jelentette ki a főigazgató-helyettes asszony. A Kodolányi János Főiskolán már diplomát szerzett az első, kreditrendszerben végzett évfolyam, pedig a törvény szerint csak idén szeptembertől kellett volna átállni az egyes tantárgyak rugalmas felvételén lapuló oktatási modell alkalmazására. Ezeket a krediteket a hallgató magával viheti akkor is, a főiskola befejezése után külföldön kíván továbbtanulni.

Tanulás élethosszig

Sárdi Csilla elmondta: a bolognai folyamat nemcsak oktatáspolitikai szempontok alapján indult el, a piac növelése is cél. Az úgy nevezett "Life Long Learning", azaz az élethosszig tartó tanulás mindig újabb és újabb ráképzéseket, specializációt, a tudás szélesítését jelenti. Az összeurópai felsőoktatás megpróbálja a felnőttképzést is "magába olvasztani", hogy a posztgraduális képzések is az egyetem falai között maradjanak.

Az eképp globálissá vált piacon elengedhetetlen a minőség biztosítása. Jelenleg minden országnak külön rendszere van. Magyarországon a MAB független szervezetként látja el ezt a feladatot. Az egységes rendszer kialakítása még kiforratlan folyamat a térségben, jelenleg nemzeti szinten működik, az egységesítésre többféle elképzelés is létezik. Az Európai Oktatási Térség a reformfolyamatok elvégzése után nem titkolt céljának tekinti, hogy a globális piacról, azaz az EU-n kívülről is hallgatókat "szívjon" minőségi képzéseivel, melyek minden diáknak piacképes diplomát adnak. (Folytatjuk)

Kapcsolódó anyagaink

A szakma nem engedi a szak megszűntetését [1]

Kodolányi - Irány Európa [2]

Egyedülálló oktatási kultúra a Kodolányi Főiskolán [3]