1881-ben George Eastman és Henry Strong megalapították cégüket az Eastman Dry Plate Company-t ami mai ismert nevén csak annyit tesz Kodak.”Take a KODAK with you” (Vigye magával a Kodakot is!) hangzik a multinacionális cég szlogenje 1910-ben ezzel is népszerűsítve a találmányukat.

Ők voltak, akik kitalálták, hogy az embereknek ne otthon saját maguknak kelljen a képeket előhívni. 1888-ban nyitották meg laborjukat, ahol előhívták a fényképeket garantálva a minőséget. Az első fényképezőgép elkészülése óta ez a kis csodaszerkezet elég hosszú fejlődési lépcsőt járt be. A fényképezőgép az első olyan tárgy, amivel maradandóan meg tudjuk örökíteni a kívánt elemeket. Az emberiség számára egy kis kincses ládika, amely segít örök emléket készíteni. Megszületése óta minden embert lázba hozott, mégis az alkotás öröme talán soha nem hozott minket úgy lázba, mint manapság. A digitális fényképezőgépek elhozták az áttörést. A tény, hogy az elkészített kép azonnal megtekinthető és sok esetben törölhető hatalmas újításnak számított. A digitalizálással megszűntek a filmtekercsek felváltotta őket a memória kártya, ami lehetővé tette a fényképek tömeges tárolását. Ezek a gépek ma már mindenki számára elérhető áron kaphatóak, ezért mindenkinek megvan a lehetősége, hogy kincset tartson a kezében.

„Mobilfényképezők”

A digitális fényképezőgépek „nagy ellensége” a gyors ütemben fejlődő mobiltelefonok. Ezekkel a kis szerkezetekkel is képesek vagyunk már olyan jó minőségű fényképet készíteni, mintha valamiféle igazi fényképezőgéppel készült volna a kép. Az első nagy korszakalkotást a Sony Ericsson [1] telefonok hozták be, amikor is forgalomba helyezték a fényképezőgépes telefonokat. Majd később, az ő telefonjaik voltak az elsők, amelyek el voltak látva kép stabilizátorral, ezzel is növelve a fotók minőségét. A nagy mobil rivális a Nokia [2] akik a legújabb modelljeikbe már Carl Zeiss optikájú autófókuszos objektívek vannak. Ezek a mobiltelefonok már állítható vakuval és zoommal is egyaránt rendelkeznek. A telefonnal készült képek egyaránt megörökítik a pillanatot, de a fényképezés öröme nem ugyanaz, mint egy komoly fényképezőgéppel. A csata örök marad és a digitális piacon is hihetetlen méretű a fejlődés üteme, folyton új gépek jelennek meg még nagyobb optikai zoommal és még több megapixellel.

A két „nagy óriás”

Nikon D90 Napjainkban két nagy multinacionális digitális fényképezőgép gyártó van számon tartva a világon. Az örök nagy riválisok a Canon [3] és a Nikon [4] . Mind a kettő komoly digitális technikákat alkot meg és dob a világpiacra. A csúcsfejlesztésű gépeiket a professzionális felhasználók jelentős köre használja. A jelenlegi repertoárból hiányoznak, a filmes készülékek abszolút a digitális gépekre vannak specializálódva. A két nagy „óriás” folyamatos versenyben van egymással. A Nikon fejlettebb dolgokat gyárt és sokkal innovatívabb megoldásokat készít mint a Canon,tehát a Nikon gépekben előbb jelenik meg egy új technológia mint a Canonnál. Ezzel szemben a Canon a vásárolókra figyel. Létrehozott egy piacszegmentált termékpalettát Mivel a Canon felismerte a vásárlók igényét,miszerint szükségük van egy tájfotóra, és stúdió munkához szükséges teljes szenzorú(Leica képkockás) gépre,ami "kompakt" és "elérhető" áron van 3évvel előbb piacra dobta a Canon EOS 5D-t mint a Nikon a saját,hasonló szenzorú gépét Most már a Nikon is ezt nyújtja viszont az első Leica képkockás Nikon kb. 2 éve jelent meg a Canonnál már 4 évvel ezelőtt. Amíg a Canon maga fejleszti ki az érzékelő lapkákat és ezt nem nagyon adja el ( C-MOS) addig a Nikon vásárolja azt. (CCD). Gyártanak kompakt digitális fényképezőket, bridge-gépeket és tükörreflexes gépeket egyaránt. Akinek Nikon gyártotta kincse van ő arra, akinek Canon gyártotta kincse van az pedig arra esküszik. A lényeg, hogy a kapott kincset jól használjuk és becsüljük meg.

Varázslat

15 évesen, amikor megkaptam az első digitális fényképezőmet, ami egy szimpla kompakt kis gép volt. Szerelem volt első látásra maga a fényképező és vele a fényképezés öröme is. Kevés olyan embert ismerek, akit nem hoz lázba a kattogtatás lehetősége. Átélni majd megragadni a pillanatot vagyis catch the moment, nagyon nagydolog. Számomra varázslattal ér fel, amikor elém tárul egy élmény, érzés, hangulat és nálam van a gépen, amivel képes vagyok én magam is varázsolni, és az annyira nagyon jó. Számtalan ember, nem érti, nem tudja, hogy ez nekünk „szerelmeseknek” mekkora dolog. A természet és a világ folyton változik, mindig van valami inspiráció a varázslatra, nem lehet megunni. A digitalizálással az is a birtokunkba került, hogy nem kell a képeket előhívatni, hiszen csak feltesszük a computerünkre és bármikor visszanézhetjük. Bár számomra az igazi élményt nem a visszatekintés okozza, persze az is nagyon jó tud lenni, hanem hallani azt a csendes kis kattanást, amikor lenyomjuk a gombot és tudni, hogy ez a pillanat már nem tud elvészni, mert már megvan, az enyém. A fényképezéssel minden alkalom varázslattá váltható, amit szerintem senkinek nem szabad kihagynia, aki kipróbálja, már csak varázsolni akar és nem is érti, hogy eddig hogyan tudott a Földön járni „varázspálca” nélkül.

Írta: Vámosi Orsolya