A magyar ember életében mindig voltak autók, melyeket otthon, egyszerűen megjavított. A Trabantot váltotta a Zsiguli, ezt pedig a Suzuki, vagy egy régi Astra. Vajon folytatódik ez a sor?

Már 123 éve, hogy Daimler Gottlieb megalkotta első autóját, mely óriási fordulópont volt az autógyártás történelmében. Bár csak háromkerekű volt, mai szemmel elég csúnyácska, de mindenképpen remekmű. A fejlődés hasonlóan gyors volt akkor, mint manapság. 1899-ben már négykerekű versenyautót is gyártott Phoenix néven. Két év múlva a századfordulón, már Mercedes névvel szerepelhetett az első sorozatgyártású modell.

1917-ben az Egyesült Államokban megjelenik a fűtőberendezés, mint alapfelszereltség. Majd 1939-ben megjelenik ugyanitt az első klímaberendezéssel ellátott autó. Ez volt az első komoly kényelmi extra. 2004 óta az új autók 90%-ában alapfelszereltség a légkondicionáló. 1941-ben elkészült a Lincoln Custom, melynek limuzin változatában már megtalálható volt az elektromos ablak. Ez akkoriban világújdonságnak számított.

Hasonló a fejlődés vonala a blokkolásgátlóval is, az úgynevezett ABS-szel. Bár az első rendszereket repülőgépekhez már a 30-as években kifejlesztették, az autókba az első, kezdetleges, mechanikusan működő példányok a 60-as években kezdtek elterjedni. Az újkori, modernebb ABS működési elvét Robert Bosch fejlesztette ki, és 1978-ban a Mercedes-Benz S-osztályban mutatta be.

Az egyszerűség gyönyörködtet

Az autóipar mindig felkínálta a lehetőséget az önmegvalósításra.1957 novemberében legördült a futószalagról a keletnémet ipar egykori büszkesége, a Trabant.A bogárhátú Volkswagen után ez volt az első nagy példányszámban eladott autó Európa szerte. A férfiember szeret barkácsolni, mindig is szeretett, ez a kocsi volt olyan egyszerű és átlátható, hogy kisebb műszaki érzékkel rendelkezők is meg tudták csinálni az apróbb hibákat.

1970-ben a magyar ember másik álma lépett be a képbe, a LADA. 1972-re már megközelítette a félmilliót a legyártott darabszám, és megjelent egy új típus, az ún. ezerötös. Kérdezzük csak meg apáinkat, nagyapáinkat: állt-e a garázsban Zsiguli? Válaszként biztos szép emlékeket, történteteket kapunk. Csupa mechanikus elemekből állt, semmi elektronika, csak a világítás és az önindító. Ha bármi történt a szeretett szovjet géppel, bármilyen odaillő alkatrésszel, szerkezettel helyettesíteni lehetett.

A szerkezet pedig elnyűhetetlen. Az aránylag nagy hasmagasság terepen is jó adottságokat kölcsönzött a VAZ-oknak, meghajtásuk pedig szinte elnyűhetetlen volt, még ma is láthatunk szép számmal Magyarországon jó állapotú Zsigákat.

A Mi Autónk

Bizony, csupa nagybetűvel. Bár a világ 163 országában van jelen, Mi mégis elneveztük a Mi Autónknak. 1992 óta gyártják Esztergomban a Suzuki Swift (magyarul: fürge) típusú járműveket, 1993 óta alacsony áruk, fenntartási költségeik és minimális karbantartási igényeik végett vezetik az eladási listákat hazánkban. A LADA után ez a következő lépés a könnyen javítható autók sorában. Sok elektronikus hóbort ebben sincs, a világítás és a kötelező jeladók (pl. féklámpa jeladó - ez érzékeli, ha lenyomjuk a fékpedált, és bekapcsolja a féklámpát), valamint a gyújtás árammal működik, minden más mechanikus, vagy a motor beindulása után a generátor látja el elektromossággal.

A fejlődés felgyorsul

Eddig a könnyen szervizelhető, átlátható működésű autókról volt szó, így eltereltük a figyelmet a technika csodáiról. Az AUDI 1980 óta sorozatgyártásban alkalmazza az – akkor egyedülálló, ma pedig még mindig jól használható és élvezhető, korszerű – állandó összkerékmeghajtást, a Quattro-t. A Citroen 1955-ben bemutatta a DS modellben az egyedülálló kényelmet nyújtó hidropneumatikus felfüggesztést. Az 1950-es évek elején egy Cadillac Le Sabre nevű prototípusban már megtalálható volt az esőérzékelős ablaktörlő.

Az összes médiumtól azt halljuk, hogy fogytán a kőolaj, egyes becslések szerint 2050 körül kifogy a Föld kőolaj készlete, a földgáz is csak száz évvel tovább lesz elérhető, sokat hallunk a globális felmelegedésről, és egyre többet a szmogról. Amit a közvélemény szerint az egyre kevesebb káros anyagot kibocsátó EURO IV-es, V-ös normák alapján megtervezett autók is okoznak.

A gyártóknak lépni kellett, kénytelenek voltak tervezni elektromos hajtású autókat.Sikerült viszont belátniuk, hogy az elektromos hajtáslánc nem veheti fel egyelőre a versenyt teljesítményben és hatótávban a benzinnel és gázolajjal, így megalkották a hibrideket.

Az első világhírű széria a Toyota (és később a luxusmárkájában, a Lexus-ban is megtalálható) Hybrid Synergy Drive volt. A mai napig elterjedt és már más gyártók által is használt technika egy nagyteljesítményű akkumulátorok által táplált villanymotor, és a benzines motor egymást kiegészítő változata. A rendszer érzékeli a sebességet, a gázpedál állását, és ez alapján dönti el, hogy a villanymotorral hajtsa meg az autót, vagy a benzinüzeművel. Mivel ezek nem konnektorra dugható autók, az újratöltést részben a benzinmotor végzi, részben pedig visszanyeri az energiát, például a motorfékből. Így teszi lehetővé, hogy adott távolságon belül a benzinmotor 30km/h-s sebességig ne kapcsoljon be, ezzel is védve a környezetet, például dugóban araszoláskor; a sebességhatár fölött pedig az elektromotor továbbra is segíti a benzinmotor hatékony működését.

Egyes gyártók két éven belül kiadhatják a hibridnél környezetbarátabb, de még mindig nem tisztán elektromos meghajtású járművet, ahol a benzinmotor csupán a villanymotor töltését szolgálja. 2011-ben kiderül, milyen hatékonysággal.

Fő a biztonság!

Mint már említettük az ABS (blokkolásgátló rendszer) már a 60-as évek óta elterjedt biztonsági rendszer. Megakadályozza a kerekek állóra fékezését, így előzve meg a gumipazarlós csúszást, ezzel rövidítve le a fékutat, ezen kívül vészfékezés közben is kormányozhatóvá teszi a járművet.

Az ASR (kipörgésgátló) a 80-as évek elején terjedt el. Hasonló célt szolgál, mint az ABS, segít minden helyzetben kormányozhatóvá tenni a gépkocsit, figyeli a kerekek tapadását, és ha nem megfelelő, akkor gázelvétellel avatkozik közbe.

Ezeket a rendszereket összerakták egy gépezetbe, továbbfejlesztették, és adtak neki egy új nevet, ez az ESP (menetstabilizáló rendszer). Az ESP folyamatosan ellenőrzi a kormány szögét, a kerék fordulatszámát, a gyorsulást, és a motorvezérlő elektronikát, az adatokat kielemzi, és eldönti, hogy be kell-e avatkoznia akár kisebb fékerővel, kevesebb gázzal, vagy a kerekekre jutott nyomaték biztonságosabb elosztásával.

A Volvo elsőként a vetélytársak közül beépített új szériájú autóiba a City Safety nevű alkalmazást, mely alacsony sebességnél, leginkább lassú, városi tempónál megakadályozza a koccanásokat. Lássuk be, az ilyen felszerelésekkel árult autók már nagyban különböznek az egyszerű, akár otthon is megjavítható népautóktól.

Merre tartunk?

Az elmúlt években ismét óriásit fejlődött az autóipar. A sebességtartó automatika, másnéven tempomat, nem új találmány. Amerikában már a 60-as évek modelljeiben is volt, de a huszonegyedik század elején megjelentek olyan szerkezetek, melyek már többek kényelmi extráknál. Az adaptív sebességtartó automatika egy olyan szerkezet, mely, mint egy normális tempomat, tartja az autó beállított sebességét a gázpedál lenyomása nélkül, viszont ha bármilyen akadály kerül autónk elé, például egy előttünk lassabban haladó jármű, akkor olyan mértékben csökkenti a sebességünket, hogy az ütközést elkerülhessük, valamint hangjelzéssel adja a sofőr tudtára, hogy fékezni kell.

Másik csodálatos újítás a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer, amit minden márka máshogy nevezi, az Opel Opel eye-nak, a Honda LKAS-nak, az Audi Lane Assist-nak.

A középső visszapillantó tükör mögé helyezett kamera megkülönbözteti az aszfaltot és az elválasztó vonalat, és ha indexelés nélkül hagyjuk el a sávunkat, apró hangokkal és a kormány rezgetésével jelzi, hogy valamit máshogy kéne csinálni. És hogy mit? A kilométeróra és a fordulatszámmérő között egy kicsi képernyőn mutatja, hogy miért is avatkozott bele a vezetési stílusunkba.

A Jaguar, az Audi, a Mercedes, és őket követve egyre több gyártó a két szélső tükör alá beépített szenzorával figyeli a holtteret, és ha sávváltáskor mondjuk egy robogós elkerülné a figyelmünket, akkor a tükör felől erős fényjelzést kapunk. Sőt, az Opel eye rendszer felismeri a sebességkorlátozó táblákat, és ha nem a megfelelő sebességgel haladunk, ezt is jelzi.

A gép forog, az alkotó pihen

Ha városban haladunk lassan és előrehajolunk az elgurult üdítős palackért, az autó lefékez, mielőtt koccannánk; ha autópályán lankad a figyelmünk és nem vesszük észre az elénk kivágódó, nálunk lassabb autóst, az autó lefékez és figyelmeztet, ha egy szerpentínen, vagy szűk hegyi utakon elnézünk egy kanyart, akkor kevés az esély, hogy kicsúszunk, mert az ESP „megfogja” az autót.

Vajon kell még vezetési tudás, kell ismernünk a vészelhárító mozdulatokat, tudnunk kell ellenkormányozni és odafigyelni a vezetésre, vagy ezt megteszi helyettünk a gép?

Természetesen teljes mértékben nem veheti át az irányítást az autó, de a sofőrnek egyre kevesebb szerepe van autópályán, és dugóban.

Átvehetik a gépek az irányítást?

Ligetfalvi Viktor