Közös kutatási programon dolgozik a Kodolányi János Főiskola a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségével és a Budapesti Műszaki Főiskolával. A projekt a Regionális Fejlesztés Operatív Program [1] támogatásával valósul meg, a „Vállalkozások gazdasági együttműködésével és az innovációs tevékenység javításával kapcsolatos közös kutatási projektek a székesfehérvári régió iparvállalatainak és felsőoktatási intézményeinek közreműködésével” című pályázat keretében. Főiskolánk ezen belül a gazdálkodási tevékenység, kontrolling és a versenyképesség-javítás összefüggéseivel foglalkozik.

„A projekt célja, hogy közelebb hozzuk a régióban működő munkáltatókat, felsőoktatási intézményeket és hallgatóikat a tudományos szféra és a gazdaság közötti kapcsolat erősítése érdekében, továbbá segítsük a frissen végzett diplomások régióban való elhelyezkedését, és tudományos eredményeinkkel hozzájáruljunk a régióban működő vállalkozások versenyképességének javulásához. Helyzetértékelést készítünk, melynek középpontjában a kis- és középvállalkozások kontrolling tevékenysége áll. A tervek szerint közel száz céget kérdezünk meg arról, hogy alkalmazzák-e a kontrolling koncepciót mindennapi gyakorlatukban. Egy olyan modellt szeretnénk kidolgozni, amely – figyelembe véve a KKV szektor sajátosságait – hatékonyan képes támogatni vezetőiket döntéseikben.” Ezekkel a szavakkal nyitották meg a Régió Házában csütörtök délután a képzési fórumot. A fórumokat a kutatással párhuzamosan rendezik meg, ahol a közreműködő hallgatók és a vállalatok képviselői aktuális témákról hallgathatnak meg előadásokat, és tájékoztatást kapnak a kutatás állásáról.

Az első fórumon Dr. Juhász Gábor több szempontból ismertette a versenyképesség fogalmát, a nemzetközi és hazai szakirodalom nagyjait idézve. A versenyképesség a nemzetnek azon képessége, amellyel olyan társadalmi-gazdasági környezetet teremthet, amelyben a szereplők a leginkább és tartósan képesek a világpiacon is elismert hozzáadott érték képzésére. Az OECD meghatározása szerint azzal mérhető, hogy mennyire képes olyan termékeket és szolgáltatásokat előállítani, amelyek keresettek a nemzetközi piacokon, és azzal, hogy mennyire képes hosszabb távon is növelni a lakosság reáljövedelmeit. A versenyképesség növekedésének nem romló, hanem éppen javuló életszínvonalat kell szavatolnia az emberek számára. Négy fő tényezője: a gazdasági teljesítmény, a kormány munkájának hatékonysága és minősége, a vállalkozások hatékonysága, és az infrastruktúra állapota. A vállalati versenyképesség egyfajta túlélési képesség, amely során a vállalatok folyamatosan arra törekednek, hogy a külső és belső környezet lehetőségeit kihasználva, összehangolva hosszú távon biztosítsák működésüket. Ez a túlélési képesség a vállalati működés egyik legösszetettebb jelensége. Juhász Gábor előadásában kitért arra is, hogy a magyarországi kis- és középvállalkozások megbecsültsége és lehetőségei a rendszerváltás óta nem tükrözik azokat az értékeket, amelyeket a gazdasági versenyképesség szempontjából képviselnek. Nem veszik őket elég komolyan, pedig e cégek adják a munkahelyek több mint kétharmadát, sok közöttük a nemzetközileg is elismert, sőt, díjazott, innovatív, rendszeresen új termékekkel előálló vállalkozás.

A kontrolling [2] koncepció alkalmazási lehetőségeiről Dr. Kemény Gábor tartott előadást. A kontrolling felöleli a célmeghatározás, a tervezés és a kontroll folyamatait a pénzügyek és az előállítás, termelés területein. Magába foglalja a döntéshozatal, az értelmezés és a fókuszálás tevékenységét is. „Magyarországon a kontrolling tevékenység viszonylag újdonságnak számít, először a 80-as évek végén alkalmaztak kontrollereket. Sokan tévesen értelmezik ezt a fogalmat, ugyanis a tévhittel ellentétben nem csak ellenőrzést jelent, hanem tervezést. Ahhoz, hogy ez jól működjön egy vállalkozásban, mindenkinek részt kell vennie a folyamatban. Ha nincsenek terveink, céljaink, nem tudjuk, jó úton járunk-e.”

A fórumon résztvevők felszólalásaiból kiderült, a szakemberek mindig az ideális állapotokról beszélnek, de az életben sok dolog máshogy történik. A kutatók éppen ezeket az eltéréséket és hasonlóságokat szeretnék interjúikkal felmérni. Vizsgálják a kontrolling-rendszert meghatározó tényezőket: a vállalat tevékenységét, méretét, alkalmazott technológiáit, a vállalati környezetet, a vezetési stílust, a kontrolling eszközeit, az információellátottságot. A következő találkozóra, amelyet őszre szerveznek, már részletesebb elemzéseket is ígérnek, tájékoztatnak majd az interjúk menetéről és ismét elismert szakemberek előadásaira számítanak.

Szerző: Gyöngyösi Tímea