A magyar csatlakozásról az unió bel- és igazságügy-minisztereinek 2007 december eleji brüsszeli ülésén született döntés. A schengeni határokon belül teljesen megszűnik az ellenőrzés a személyforgalomban, azokban az esetekben, ahol ellenőrzésre van szükség, valószínűleg növekszik majd a várakozási idő.

Magyarország a felkészülés jegyében folyamatosan képzi a konzuli szolgálatot, egy-két hónapon belül pedig kész lesz az az informatikai rendszer, amellyel a strasbourgi ellenőrző központhoz lehet csatlakozni. Az előkészületek része egyebek mellett, hogy valamennyi magyar külképviseletet ujjlenyomat-olvasóval szerelik fel, várhatóan 2008 közepétől az új schengeni rendszer ugyanis megköveteli az ujjlenyomatvételt.

35 euróba kerül majd a vízum

 A csatlakozás után továbbra is vízummentesen utazhatnak a horvátok Magyarországra, a Szerbiából és Ukrajnából érkezőknek azonban ki kell váltaniuk az okmányt, amiért fizetni is kell. A vízum díja 35 euró lesz, ehhez jön még a kötelező biztosítás, amely napi átlag 1-2 eurót lehet. Az összeg visszafizetésére nincs lehetőség. Az Európai Unió és Ukrajna közötti vízumegyezménynek köszönhetően az ukrán állampolgárok egy részének nem kell megfizetnie a beutazási engedély árát, ebbe a körbe tartoznak egyebek mellett a fuvarozók, a nyugdíjasok, az iskolai csoportok és az újságírók. A szerb-uniós vízummegállapodás e hónap végére várható.

 A jelenlegi előírások alapján a horvát állampolgárok a schengeni csatlakozás után nem léphetnek be Magyarországra sem személyi igazolvánnyal, csak útlevéllel, a magyarok azonban továbbra is beutazhatnak ezzel az okmánnyal.

 Előny lehet a magyarigazolvány

A konzulok vizsgálni fogják a vízumdíj csökkentését egyedi, méltányossági alapon, egy magyarigazolvánnyal rendelkezőnek jó esélye lehet a többszöri beutazást lehetővé tévő vízum megszerzésére. A magyar hatóságok alapvetően mindenkinek schengeni vízumot adnak majd ki, kivételes esetben kaphat valaki csak magyar beutazási engedélyt.

 A tervek szerint az 50 kilométeres sávon belül élhetnek a kishatárforgalom adta lehetőségekkel a térségben élők, ez a kárpátaljai magyarság 90 százaléka, a vajdasági magyarság kétharmada. A kishatárforgalmi igazolvánnyal többször beutazhatnának Magyarországra a határokon túlról, ennek az okmánynak a díja 35 euró lenne.

Szabadon átjárhatóak a határok

 A huszonkét éve aláírt schengeni egyezmény azt a jogot tartalmazza, hogy a résztvevők között a határok bárki számára szabadon átjárhatóak, de ezzel párhuzamosan előírja azt is, hogy szigorú ellenőrzéseket kell foganatosítani azokon a határszakaszokon, ahol az EU-tagállamok más országokkal szomszédosak. 1985. június 14-én még csak öt EU-tagállam - Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg - írta alá az egyezményt a nagyhercegségnek a szerződés nevét adó kisvárosában, egy hajó fedélzetén. Azóta számos ország csatlakozott hozzá, de alkalmazása több EU-tagállamban még mindig súlyos nehézségeket okoz; a jelentős vízi határral rendelkező Nagy-Britanniában és Írországban - saját megítélésük szerint - jóformán lehetetlen. A nehézségek miatt az egyezmény hivatalosan csak 1995. március 26-án lépett életbe, ráadásul több aláírója még ekkor sem alkalmazhatta, mert nem tudta teljesíteni a határok ellenőrzésére vonatkozó szigorú előírásokat. A biztosabb külső határellenőrzéshez kiépítettek egy számítógépesített információs hálózatot is (SIS-I), amely a tagok rendőrségei, nyomozó szervei és vámhatóságai között teremt összeköttetést. A keleti bővítés miatt ennek teljes korszerűsítése vált szükségessé - a SIS-II rendszer alkalmazására várhatóan még éveket kell várni.