A vizuális világon belül, ha a fényképezésre, illetve a filmekre gondolunk, akkor ezek múltjával kapcsolatos számos érdekességgel találkozunk. A fényképezést több új, a hagyományos festészettől egyre eltávolodó látványelemek előzték meg, melyek közvetlenül vezettek el, mintegy kiváltó okai voltak a fényképezésnek. A fényképészet – miként a nagy találmányok általában – nem a véletlen szülötte volt, hanem társadalmi igény hívta életre. 1839. augusztus 19-ét tekinthetjük a fényképészet megszületésének. Az első színes képet az angol fizikus James Clerk Maxwell készítette 1861-ben, az 1910-es évek végéig ritkaságszámba mentek; az ilyenek többsége eredetileg fekete-fehér kép volt, melyet kézzel színeztek, utólag. A színes fotográfia valódi megjelenésére 1935-ig kellett várni.

Az első, nagy távolságra vezetéken továbbított televíziós adásra csak 1926-ban került sor London – Glasgow között John Logie Baird skót feltaláló jóvoltából. Ekkor még csupán fekete-fehérben voltak láthatók a televízió képernyőjén megjelenő tartalmak. A fekete-fehér önkéntelenül az emberek fantáziáját is igénybe vette, hiszen elképzelhették közben, hogy milyenek lehetnek, azok a felvételek színesben. Az 1940-es évek óta már a színes televízió megjelenésével a szemeink egy úgymond kész, az előbb említett szempontból a fantáziánkat kevésbé megmozgató vizuális élménnyel találkoznak.

A modern technológia hihetetlenül dinamikus fejlődésével ma a vizuális élmények számos formájával találkozunk, egyre magasabb színvonalban napról napra! A televízió az internet vagy a telefonunkban lévő lehetőségekkel élve bármikor tudunk videókat, akár filmeket is nézni.

Napjainkban a 2D-s filmek már nem tudnak olyan nagy hatást és extra látványosságot nyújtani, mint amilyenekre az emberek többsége vágyik. Olyannyira nagy élményeket keresnek a nézők, hogy ez szükségszerűen kiváltotta a 3D megjelenését. A 3D-s film ötlete nem tegnap született; többek között Auguste Lumiere is kísérletezett a 3D technikájával. 1903-ban be is mutatta A vonat érkezése című film 3D-s változatát. Önmagában figyelemre méltó, hogy már az első (fizető közönség előtt) vetített mozgóképnek létezett 3D-s változata.

A 3D-s film szinte az ember egész személyiségére hat, bevonja, sőt szereplővé teszi a nézőt, rendkívül látványos, mint médium is megmutatja vizuális erejét, lehetőségeit. Nem volt ez másképp a mozi hőskorában sem; a Lumiere-filmek tulajdonképpen egy dolgot demonstráltak: a kép mozog. A 3D-s filmek pedig szüntelenül azt hajtogatják: a kép térben mozog.

Az Egyesült Államokban a digitális háromdimenziós mozik már élőben közvetítik a legnézettebb sporteseményeket, így akár együtt futhatunk a csatárral is, vagy épp fejelhetünk egy gólt a labdával.

Az Avatar című 3D film elképesztő sikere egy hatalmas, az egész világot megrázó robbanást indított el a 3D-s filmek történetében. James Cameron filmje 2010-ben volt látható a nagyközönség számára. A legfrissebb technológiai újításokról szóló hírek között már azt olvashatjuk, hogy sorozatgyártásra érett a 3D házimozi rendszer, azaz nemsokára otthon is részesülhetünk a háromdimenziós mozgókép csodálatos vizuális élményében.

Robert Rodriguez, a Kémkölykök című film rendezője volt az első, aki az ötvenes évek 3D hullámának lecsengése után, pár évvel ezelőtt elsőként mutatta be 3D formátumban a Kémkölykök harmadik részét. A népszerű sorozat a negyedik résszel ismét egy újítással lépett a piacra, bemutatta a 4D formátumot, amely egy újabb érzékszervünkre hatva, a szaglás élményével teszi még teljesebbé a legizgalmasabb jeleneteket, a film 8 kiválasztott jelentében.

Sokunkban megfogalmazódhatott már az a kérdés, hogy vajon meddig megy el az emberi képzelet, fantázia ezen a területen? Van-e határa bizonyos dolgok megvalósításának a vizuális világban? Annyi biztosan megállapítható, hogy ahogyan a múltban is, úgy a jövőben is egészen elképesztő újdonságokkal fogunk találkozni, melyek az ember fizikai érzékszerveit célba véve újra és újra megpróbálják felülmúlni majd elődeiket.

Ortutay Noémi